608 busz, több mint 10 milliárdos kár: nyomozás zajlik a korábbi Volán-beszerzések miatt

Több mint 10 milliárd forintos vagyoni kár érte 2015 és 2018 között a Volánbuszt és jogelődjeit a MÁV-csoport pénteken kiadott közleménye szerint. A jelenleg is folyamatban lévő, több szálon futó nyomozás középpontjában egyebek mellett használt autóbuszok beszerzése áll: a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korábbi tájékoztatása szerint összesen 608 jármű ügyletét vizsgálják, amelyek beszerzése a gyanú szerint nem az akkori regionális közlekedési központok gazdasági érdekeit szolgálta.

A MÁV-csoport szeptember 18-án kiadott közleményében azt írja, hogy a Volánbuszt és jogelődjeit érintő komplex nyomozás egy 2015 és 2018 között kialakított és teljesített, gyaníthatóan csalárd jogviszonyokból álló, szerteágazó ügycsoportra vonatkozik. A társaság szerint ezek összességében 10 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak a cégcsoportnak, közvetetten pedig a magyar államnak.

A MÁV tájékoztatása szerint a Volánbusz korábbi vezetésének távozását követően felálló új menedzsment érzékelte a megelőző időszakban létrejött jogviszonyok problémáit. A közlemény ezeket „szövevényes és valószínűsíthetően a jó erkölcsbe ütköző” konstrukciókként jellemzi. Az új vezetés az érintett szerződéseket felmondta, a további kifizetéseket felfüggesztette, és megtette a szükséges jogi lépéseket, amelyek nyomán polgári peres és büntetőeljárások is indultak.

Az ügyben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az akkor már országos hatáskörrel működő Volánbusz Zrt., valamint a Volán Buszpark Kft. is feljelentést tett; utóbbi társaság 2021-ben beolvadt a Volánbuszba.

608 használt autóbusz beszerzését vizsgálják

Az ügy buszos vonatkozásairól a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája szeptember 10-én közölt részletesebb információkat. Az NNI szerint a Volán-társaságok feljelentése alapján már évek óta büntetőeljárás folyik különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, az ügy teljes körű feltárására pedig idén nyáron külön nyomozócsoportot hoztak létre.

A nyomozóhatóság adatai szerint 2015 és 2018 között az állami tulajdonú Volán-társaságoknál hozzávetőleg 10 milliárd forintos vagyoni hátrány keletkezhetett használt autóbuszok túlárazott beszerzése miatt. A hatóság összesen 608 jármű beszerzését vizsgálja. Az NNI gyanúja szerint ezek az ügyletek nem az érintett közlekedési központok gazdasági érdekeinek figyelembevételével, hanem egyéni érdekek mentén történtek.

A nyomozás tehát nem egyetlen autóbusz-beszerzésre irányul, hanem a 2015 és 2018 közötti időszak számos ügyletére. Ebben az időszakban a korábbi megyei Volán-társaságok már a 2015 elején létrejött hat regionális közlekedési központ keretei között működtek. A korabeli hivatalos összesítések szerint 2015 és 2016 között 155 új és 196 használt, 2016 és 2018 között pedig további 321 új és 454 használt autóbuszt szereztek be. A két időszak adatait együttesen tekintve tehát 650 használt jármű került a társaságokhoz, miközben további járműkapacitásokat alvállalkozók bevonásával és bérleti konstrukciók révén is igénybe vettek. Ehhez képest különösen beszédes, hogy az NNI 608 használt autóbusz beszerzését vizsgálja: amennyiben a két adat azonos beszerzési kört takar, ez a korszakban beszerzett használt járművek mintegy 94 százalékát jelenti, vagyis gyakorlatilag a teljes akkori használtbusz-beszerzési állomány érintett lehet a nyomozásban.

A használt autóbuszok beszerzésében fontos szerepet töltött be a Volán Buszpark Kft., amelyen keresztül a Volán-csoport számára járműveket szereztek be, majd azokat a közlekedési társaságok rendelkezésére bocsátották. A Volán Buszpark tulajdonosi körét 2016 májusa és 2019. szeptember 30. között a Volánbusz Zrt., valamint az állam által létrehozott regionális közlekedési központok – a DAKK, a KMKK, az ÉNYKK és a DDKK – alkották. A magyar államot megillető tulajdonosi jogokat mind a Volánbusz és a regionális közlekedési központok, mind pedig rajtuk keresztül a Volán Buszpark felett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolta.

Ingatlanügyletet is vizsgálnak

Az eljárás ugyanakkor nem kizárólag autóbusz-beszerzésekről szól. Az NNI szerint az egyik Volán-társaság kecskeméti székhelyének megvásárlását is túlárazhatták, ami a nyomozóhatóság adatai szerint önmagában legalább 550 millió forintos vagyoni hátrányt okozott.

A korábbi nyilvános információk alapján az NNI közleményében említett kecskeméti székhely a Fuvar utca 1. alatti ingatlanegyüttes. A telepet ráadásul a DAKK Zrt. és a Volánbusz Zrt. közös leányvállalata, az Autó Univerzál Kft. már a megvásárlást megelőzően is használta: 2016-ban egy olyan magántársaságtól bérelte ki, amely ekkor még maga sem volt az ingatlan tulajdonosa, hanem szintén bérlőként rendelkezett vele. A két bérleti jogviszony ráadásul ugyanazon a napon kezdődött, vagyis a magántársaság azon a napon adta tovább bérbe a telepet az Autó Univerzálnak, amikor maga is bérbe vette azt. Ez a társaság 2016 novemberében 2,5 millió euróért, akkori árfolyamon mintegy 764 millió forintért megvásárolta az ingatlant, majd alig két hónappal később 1,3 milliárd forintért továbbértékesítette a Kunság Volán, a Tisza Volán és a Körös Volán összevonásával létrejött DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt.-nek.

A vásárlást akkor egyebek mellett azzal indokolták, hogy a telep az autóbuszok javításához és az alkatrészek tárolásához szükséges kapacitás bővítését szolgálja. Az ingatlan azonban erre a célra sem bizonyult megfelelőnek: a csarnokok kialakítása miatt azokba autóbuszok nem fértek be, és az érintett épületrészeket később nem is használták ilyen célra.

A hatóság gyanúja szerint a buszbeszerzésekből és a kecskeméti ingatlanügyletből származó pénzek egy részét köztes vállalkozásokon és színlelt kölcsönszerződéseken keresztül továbbították más cégekhez. Az NNI közlése szerint a háttérben többek között budapesti, balatonvilágosi és törökbálinti ingatlanprojektek finanszírozása zajlott, emellett egymilliárd forintot meghaladó pénzfelvételt és egy nagy értékű gépkocsi megvásárlását is vizsgálják.

Az NNI szeptember 10-én nyolc korábbi vezetőt gyanúsított meg az ügyben, köztük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezérigazgatóját. A gyanúsítások különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléshez, illetve különösen nagy vagy azt meghaladó összegre elkövetett pénzmosáshoz kapcsolódnak. A nyomozás jelenleg is folyamatban van, a rendőrség pedig további gyanúsításokat is kilátásba helyezett. Fontos hangsúlyozni, hogy az eljárás jelenlegi szakaszában gyanúról van szó, a büntetőjogi felelősségről jogerős bírósági döntés nem született.

A MÁV visszaszerezné a pénzt

A mostani közleményből az is kiderül, hogy a Volán-csoport jogutódjai nem tekintik lezártnak az ügy pénzügyi részét. A MÁV-csoport szerint társaságai minden rendelkezésükre álló polgári jogi eszközt igénybe vesznek annak érdekében, hogy a több mint 10 milliárd forintos kár megtérüljön, és teljes körűen együttműködnek a nyomozó- és vádhatóságokkal. A MÁV ugyanakkor a folyamatban lévő eljárások érdekeire hivatkozva további részleteket nem közölt.